MST kezdőlap     MST történet     Alapszabály     Szakosztályok     Tisztségviselők     Örökös tagok     Tagság     
   Hírek, dokumentumok     Rendezvények     Etikai Kódex     Keleti Károly Emlékérem     Keleti Károly Pályadíj     

MST története   (aktualizálva: 2007.01.02.)

Az önálló Magyar Statisztikai Társaság megalakulása és működése
1990-től az ezredfordulóig

 1990. március 3-án 163 fő jelenlétében alakult meg a Magyar Statisztikai Társaság. Az alakuló ülésen hangsúlyozott feladata lett a Társaságnak, hogy a legkülönbözőbb területeken dolgozó statisztikusok (gazdaság, társadalom, ökonometria, biometria, demográfia, államtudományok, stb.) tevékenységét összefogja, segítse és számukra tudományos fórumot biztosítson. A Társaság munkáját anyagilag a Központi Statisztikai Hivatal fedezte. Már az első ülésen megvitattak egy alapszabály tervezetet, majd kimondták, hogy az újonnan alakult társaság az MKT feloszlott Statisztikai Szakosztályát, valamint az 1922-ben alapított és 1948-ban megszüntetett Magyar Statisztikai Társaságot jogelődjének tekinti és ezután az önállósulást nyílt szavazással ellenszavazat nélkül elfogadták. A Társaság évenként tartott közgyűlést és ezek közül említésre méltó az 1993. december 3-i, amely a Keleti Károly Emlék Érem újjáélesztését, valamint Keleti Károly Pályadíj újralapítását fogadta el és megkezdte az új forma működtetésének tapasztalatait levonva az alapszabály módosítását is.

 Ennek fő elemei a következők:

évenkénti közgyűlés helyett választási ciklusonként közgyűlés, amely egyben tisztújító is;

a tisztségviselők újjáválaszthatóságának korlátozása;

Számvizsgáló Bizottság megválasztásának szabályozása;

a „tiszteletbeli tagság” korábbi intézményének a fenntartása.

A Társaság folytatta nemzetközi kapcsolatait a különböző intézményekkel, nemzetközi társaságokkal, többek között a Nemzetközi Statisztikai Intézettel az ISI-vel és ezeknek az intézményeknek a tisztségviselőivel is. Nem szakadt meg a kapcsolat a Magyar Közgazdasági Társasággal sem, ezt partner szervezetként folytatták.

 Fontos új elem volt az 1922-ben megalakult Statisztikai Társaság által 1943-ban alapított Keleti Károly Emlékérem újraélesztése, amit a háborút közvetlenül követően 1947-ben ítéltek oda első ízben, és amelyről azóta szó sem esett. 1993-ban titkos szavazással kapta meg az első három Keleti Károly Emlékérmet három régi, tapasztalattal rendelkező statisztikus. Nagy jelentőségű szervezetté nőtte ki magát a Társaság keretében a Választmány, amelyiknek az alakuló ülése 1993-ban volt és ezen a következő három év társasági tevékenységét körvonalazták, valamint a társaságon belüli szakosztályok működésével foglalkoztak. Már itt megállapítást nyert, hogy a társasági munka sikeres színvonala nem kis mértékben a már meglévő és létesítendő szakosztályoktól függ.

 A Magyar Statisztikai Társaság éves konferenciáját ettől az időponttól kezdve az ország különböző megyéiben, nagy városaiban tartották, és itt tárgyalták többek között 1995-ben „A gazdasági egyensúly a statisztika tükrében” című előadást, 1996-ban „Az európai integrációs folyamatok statisztikai kihívások” című beszámolót, majd 1997-ben az éves konferencia a területfejlesztés és statisztika összefüggéseivel foglalkozott. Jelentős eseménye volt a Társaság 1997-i munkájának az, hogy a KSH Vezetői Kollégiuma felkérte a Társaságot, hogy véleményezze az Európai Unió statisztikai programját és a magyar statisztikai rendszer ezzel való összehangolását. A Társaság részletes véleményt adott át a Hivatal vezetésének.

 Ugyancsak fontos esemény az, hogy 1997. novemberében Keleti Károly emlékére alapított pályadíjra írtak ki felhívást a társaság vezetői, a pályázaton a 35 éven aluli személyek vagy belőlük alakult szerzői kollektívák eredeti, máshol nem publikált 30-35 oldalas tanulmánnyal vehettek részt a következő témakörök valamelyikéből:

A környezetstatisztika fejlesztésének alapvető kérdései.

A nemzeti számlák és a GDP számítás valamely részterületének speciális  problémakörének elemzése.

Család, családformák házassági mozgalom a ’90-es évtizedben.

Az öregedés társadalmi és gazdasági következményei.

A CD-ROM szerepe a statisztikai tájékoztatásban.

A pályázat kiírásában visszatükröződnek azok problémák amelyek a Hivatal korabeli statisztikai munkáját elsősorban érintették.

 1998-ban a Statisztikai Társaságot erősítette az is, hogy felvették az Országos Érdekképviselet és Társadalmi Szervek Jegyzékébe, ami azt jelenti, hogy a Társaságnak joga van véleményt nyilvánítani a törvényalkotás munkájába felmerülő statisztikai kérdésekben. Ez egyben elismerése is a Társaság eddig végzett tevékenységének.

 A szokásos éves konferencián a statisztika aktuális kérdéseit tűzték napirendre, így 1998-ban a statisztikai regiszterek, 1990-ben az EU integráció 2000-ben pedig a statisztika minősége volt az éves konferencia témája, ezeket széles körben vitatták meg.

 Ebben az évtizedben a Statisztikai Társaságban a következő szakosztályok működtek.

Demográfiai

Gazdaságstatisztikai,

Közigazgatás és igazságügy statisztikai,

Nemzetközi statisztikai,

Statisztikatörténeti

Társadalomstatisztikai,

Területi statisztikai szakosztály.

Az egyes szakosztályok részben önállóan, részben közösen a Magyar Tudományos Akadémia Statisztikai Bizottságával, valamint az MTA Demográfiai Bizottságával rendezték meg üléseiket. Néhány kiemelkedő esemény a szakosztályok életéből: 

·     A Demográfiai Szakosztály 1991 őszén „Népesedés és népesedéspolitika” címen tartott konferenciát, amelyen 6 év kutatási eredményeit ismertette a szakma és a média előtt. Részt vett a Demográfiai Bizottság a megfelelő nemzetközi szervezetek konferenciáin is, majd 1995. januárjában tudományos ülést rendezett, ahol népesedési helyzetünk egyik akut problémája, a halandósági viszonyok alakulása volt napirenden. 1996. májusában a millecentenáriumi rendezvénysorozat keretében a Szakosztály volt az egyik rendezője a „Magyarországi népesség fejlődése 1870-1995” című tudományos konferenciának, az előadók többségét a Szakosztály tagjai közül kérték föl. A több mint egy évszázadot átfogó előadásokat a tények összefoglalására, trendek felvázolására és egyfajta szintézisre törekvés jellemezte. Önálló tudományos ülésszakot rendezett 1997-ben a Szakosztály „A tartós népességcsökkenés okai és következményei” címen, ahol a vizsgált téma gazdasági, társadalmi és szociális következményeit egyaránt ismertette. A Szakosztály szorosan együttműködik a KSH Népességtudományi Kutató Intézetével, valamint a Demográfia című folyóirat szerkesztőségével is.

·    A Gazdaságstatisztikai Szakosztály több 1991. évi konferenciája közül különös jelentősége van a „Pénzügyi információs rendszer- pénzügyi statisztika” című rendezvénynek. Ezen nem csak a szakosztály tagjai, hanem a magyar pénzügyi élet jeles képviselői is tartottak előadások. A Gazdaságstatisztikai Szakosztály működéséből kiemelkedik az átalakuló mezőgazdaság és a mezőgazdasági statisztika továbbfejlesztésének vizsgálata; a foglalkoztatási információs rendszerek, valamint ezek kapcsolata más információs rendszerekkel; a gazdaságstatisztika és a területiség problémái, amelyet 1994. évi konferencián tárgyaltak. A gazdaságstatisztikai szekció középtávú programjában szerepel az üzleti szféra képviselőivel való együttműködés kialakítása és ápolása, e téren hangsúlyos az, hogy a Magyar Privatizációs Társasággal közösen rendeztek konferenciát, mindkét szakosztály adott hozzá előadókat. A szakosztály 1977. decemberében a turizmus gazdasági hatását és ennek mérési lehetőségeit vizsgálta egyik rendezvényén, ahol részt vettek tudományos kutatók, kormányzati felhasználók, és emellett az üzleti szféra képviselői is. A Szakosztály 1999. májusában új vezetőket választott és ez a vezetőség a nem statisztikus érdeklődők fokozott bevonását tűzte ki céljául, valamint azt, hogy ennek érdekében közös rendezvényt szervez a Magyar Közgazdasági Társasággal, annak szakosztályaival, valamint a Gazdaságmodellezési Társasággal. Ezt öt rendezvényen valósította meg, amelyeken a nyugdíjreform kérdéseiről, a statisztikai adatgyűjtési rendszerről az adatszolgáltatók szempontjából, az államháztartási statisztikáról, a pénzügyi statisztikáról, valamint a külgazdasági statisztikáról tartottak előadásokat, konzultációkat, vitadélutánokat.

·     A Közigazgatás- és Igazságügystatisztikai Szakosztály 1991. májusi alakuló ülésén már túlnézett határainkon, a jogi-informatika helyzetét vizsgálta Ausztriában és Németországban. A Szakosztály későbbi ülésein megtárgyalta a hatályos jogszabályok teljes szövegű adatbázisát, a beszámolót számítógépes illusztráció tette a hallgatóság számára élvezetessé. 1992-ben három előadást szervezett a Szakosztály, ezek közül figyelemre méltó az 1945-ös képviselőválasztásokról, és annak statisztikai vonatkozásairól tartott előadás és vita. Közös előadások voltak a Jogi Informatikai Társasággal, a személyi nyilvántartások és a személyiségi jog kérdésében és itt a legilletékesebb szakember az adatvédelmi biztos tartott előadást. Ugyancsak érdeklődést keltett a közigazgatási információrendszerek aktuális kérdéseiről tartott előadás és vitafórum, majd ezt követően az elektronikus aláírás kérdésköréről tartott megbeszélés.

·   A Nemzetközi Statisztikai Szakosztály 1990. szeptemberén alakult meg, de jogutódjának vallja magát a Közgazdasági Társaság keretében működő Statisztikai Szakosztály Nemzetközi Szakcsoportjának is. A Szakosztály a ’90-es évek során több vitaülést szervezett, köztük jelentős a rubelről a dollár elszámolásra történő áttérés következményeinek vizsgálata és ezzel kapcsolatos nemzetközi gazdasági elemzés, amelyet 1991-ben tartottak meg; a nemzetközi összehasonlító statisztika az ICP időszerű kérdéseivel foglalkozó előadás és más szakosztályokkal közösen rendezett előadások és viták, az ENSZ statisztikai tevékenységéről az új SNA témakörét tárgyaló előadást és a kairói Világnépesedési Konferencia tanulságait elemző előadás is. A ’90-es évek második felében vizsgálták a mezőgazdasági statisztika nemzetközi elvárásait és tapasztalatait; a gazdasági integráció hatását az európai statisztikára; a Finn Jövőkutatási Központ igazgatójának angol nyelvű előadása szólt a finn gazdaságról az Európai Unióban, és tárgyalták a külföldi működő tőke szerepét a magyar nemzetgazdaságban, Kína kérdéséről és Hongkongnak Kínához való csatolásáról több előadást is tartottak; a vásárlóerő paritás összehasonlítások helyzetéről és jövőjéről is elhangzott újabb előadás, valamint a Gazdasági és Monetáris Unió első évének tapasztalatait elemző vitatéma. Végül nem hagyható ki ennek a szakosztály munkájából „Az EU csatlakozás várható hatásának elemzése Magyarország nemzetközi versenyképességére” címen tartott előadás, mely már a 2001. évben kerül megtartásra.

·     A szakosztályok közül a leggazdagabb múlttal a Statisztikatörténeti Szakosztály rendelkezik, amely 1991-ben az új társasági keretek között lényegében folytatta, de egyúttal meg is újította a tevékenységét. Számos vitaüléséből, vándorüléséből csak néhányat emelünk ki, így például 1992. szeptemberében a Szakosztály XXIX. Vándorülése emlékezett meg a hivatalos statisztikai szolgálat fennállásának 125. és a Szakosztály megalakításának 30. évfordulójáról. A vándorüléseken általában az adott terület vezető gazdasági politikai szakemberei adtak ismertetést, tájékoztatót megyéjük, városuk helyzetéről, ezeket egyenként nem említjük. Vizsgálta a Szakosztály a szomszédos országokban élő magyarság számának alakulását is, többek között a magyar-szlovák nyelvhatár alakulását 1664-1990-ig, valamint az erdélyi magyarság lélekszámáról folytatott kutatás eredményeit. Az 1994. májusában tartott XXXI. Vándorülésen új témakörként vizsgáltak főbb gazdasági ágakat, ezen belül is az iparstatisztikát, ugyancsak történelmi távlatban. Élénk nemzetközi kapcsolatai voltak már ezekben az években is a Statisztikatörténeti Szakosztálynak, többek között a szlovák, az osztrák, a berlini megfelelő intézménnyel, ezek az együttműködések kölcsönös előadás-tartásokban testesültek meg. A Szakosztály szerepet vállalt a millecentenárium alkalmából készített emlékkiadvány („Magyarország népessége és gazdasága”) összeállításában is. Közös rendezvényei voltak a Szakosztálynak többek között a Társaság Nemzetközi Szakosztályával 1997-ben, ahol vizsgálták a női szerepet, a női életciklust a hagyományos családban. Külön ünnepi eseménye volt a Statisztikatörténeti Szakosztályának az 1997. november 20-i rendezvény, ahol az Egyesült Államokban élő Kenessey Zoltán a magyar statisztikatörténeti kutatások egyik kezdeményező személyisége tartott előadást. A Statisztikatörténeti Szakosztály XXXV. jubileuminak tekinthető vándorülését 1998. májusában tartotta, ahol a térség problémái mellett a statisztika közép- és felsőfokú oktatásának elmúlt 40 évi helyzetét is áttekintették. 1999. áprilisában a nyíregyházi vándorülésen a hazai előadók mellett két meghívott külföldi előadó Hollandiából és Szlovákiából beszélt részben a mezőgazdasági összeírások XX. századi sajátosságairól, részben a matematika szerepéről ókortól napjainkig. Nagy érdeklődés kísérte a Statisztikatörténeti vándorülések sorában a XXVI. vándorülést, ahol többek között a kivándorlási statisztikáról a 18 éves ifjak testmagasságának trendjéről, valamint az informatikának a történeti statisztikában játszó szerepéről is szó volt. Fontos eredménye a szakosztálynak a két nyomtatásban megjelent átfogó áttekintés, ezek 1999-ben láttak napvilágot, köztük az egyik az 1963-1998. közti vándorülések előadásait és bibliográfiáját foglalta magában tárgy és névmutatóval kiegészítve, a 2000-ben megjelent pedig az 1963-1999. évi vándorülésekről megjelent ismertetések gyűjteménye volt. Mindként anyag jó áttekintést ad a szakosztály több mint 30 éves tevékenységéről.

·     A Társadalomstatisztikai Szakosztály már alakuló ülésén napirendre tűzte a új rétegződés és életkörülmények adatfelvétel koncepciójának megvitatását, hogy ezzel is segítse a statisztika gyakorlati munkáját. Ugyanez motiválta azt is, hogy 1991. decemberében napirendre tűzték a társadalmi mobilitás 1992. évi adatfelvételének kérdőív tervezetét is. A Társadalomstatisztikai Szakosztály jelentős szakmai műhelyvitákat rendezett több esetben került sor a KSH Társadalomstatisztikai Főosztályán készített kiadványok, vagy esetenként azok tervezeteinek megvitatására. Közös rendezvényeik is voltak a Szociológiai Társaság Gazdaságszociológiai Szakosztályával, többek között 1994-ben a vállalkozók társadalmi összetételéről. Megvitatta a Szakosztály az 1999/2000. évi életmód és időmérleg felvétel első eredményeiről 2000-ben megjelentetett kiadvány is. A Szakosztályi vitaanyagok zöme neves külső kutatókkal való együttműködés keretében alakult ki.

·   A Területi Statisztikai Szakosztály 7 regionálisan szervezett munkacsoportban folytatja működését, ezek a munkacsoportok esetenként együttműködnek a társintézmények megyei szervezeteivel is, de határainkon kívüli együttműködés is van, többek között a bécsi statisztikai hivatallal. A legfigyelemre méltóbb együttműködés a Nyugat-dunántúli munkacsoport és az Adria-Alpok munkaközösség, ennek sikeres volt az az akciója, amely a Nyugat-dunántúli négy magyarországi megyére, ausztriai tartományokra, Bajorországra, Szlovéniára és Horvátországra kiterjedt vizsgálatokat folytatott és ezek eredményeit ismertette a különböző vitaüléseken. A Szakosztály regionális munkacsoportokon alapuló tevékenységében a ’90-es évek második felében előtérbe kerültek a következő témák: a kistérségek helyzetének vizsgálata, régióvizsgálatok módszertanának kidolgozása, az egyes megyék helyzete és szerepe az országban, a területfejlesztési és területrendezési törvényből adódó feladatok, a statisztikai adatbázison alapuló korszerű területi információs rendszer megalapozása, a térségek közötti területi különbségek bemutatása. A Szakosztály a Magyar Közgazdasági Társaság keretében működő szakcsoport utódának vallja magát, és ezért megünnepelték 30 éves születésnapjukat. (A jogelődöt is ideszámítva.) Jelentős eredményt ért el a konferencia, amelyet a Szakosztály Balatonszéplakon rendezett 1999. májusában a területfejlesztés és a területi statisztika időszerű kérdéseiről, valamint a 2000. májusában Balatonöszödön tartott ülésszak.

[vissza]