MST kezdőlap     MST történet     Alapszabály     Szakosztályok     Tisztségviselők     Örökös tagok     Tagság     
   Hírek, dokumentumok     Rendezvények     Etikai Kódex     Keleti Károly Emlékérem     Keleti Károly Pályadíj     

Alapszabály   (aktualizálva: 2007.01.02.)

A MAGYAR STATISZTIKAI TÁRSASÁG ALAPSZABÁLYA

1. § Általános rendelkezések

(1) A Társaság neve: Magyar Statisztikai Társaság
angolul: Hungarian Statistical Association
franciául: Association Hongroise de Statistique
németül: Ungarische Statistische Geselschaft
(2) A Magyar Statisztikai Társaság székhelye: Budapest, címe: 1525 Keleti Károly utca 5-7. Pf. 51.
(3) A Magyar Statisztikai Társaság (továbbiakban: Társaság)
működési területe: Magyarország
működésének jellege: országos tudományos egyesület
hivatalos nyelve: magyar
pecsétje: körpecsét, köriratban: "Magyar Statisztikai Társaság 1922", középen a Társaság emblémája.

2. § A Társaság célja és feladata

(1) A Társaság célja, hogy segítse a statisztika elméleti és gyakorlati fejlesztését, tudományos művelését.
(2) A Társaság feladata, hogy fórumot teremtsen a statisztika elméleti és gyakorlati kérdéseinek megvitatására, szükség esetén állást foglaljon szakmai (módszertani) kérdésekben, tájékoztatást adjon közérdekű statisztikai kérdésekről.
(3) A statisztikai tudomány fejlődését a Társaság a Keleti Károly pályadíj és szükség szerint más pályázatok, ösztöndíjak kiírásával segíti.
(4) Kapcsolatot tart a Nemzetközi Statisztikai Intézettel (ISI) - melynek társult tagja - és más külföldi statisztikai társaságokkal.
(5) Őrzi és ápolja a statisztikai történeti emlékeket és hagyományokat, a kiváló statisztikusok emlékét.
(6) A kiemelkedő tudományos teljesítmények elismeréseként odaítéli a Keleti Károly Emlékérmet.
(7) Elődjének tekinti az 1922 és 1948 között működött Magyar Statisztikai Társaságot, valamint a Magyar Közgazdasági Társaság Statisztikai Szakosztályát.
(8) Független a politikai pártoktól, azoktól támogatást nem kap és azoknak sem anyagi, sem egyéb támogatást nem nyújt. Képviselőjelöltet nem állított és a jövőben sem állít, sem anyagilag, sem más módon nem támogatott és támogatását a jövőben is kizárja.

3. § A társasági tagság formái és feltételei

(1) A Társaságnak alapító, rendes, tiszteletbeli, örökös és pártoló tagjai vannak.
(2) A Társaság alapító tagja az, aki 1990 folyamán a Társaságba belépett.
(3) A Társaság rendes tagja lehet az, aki egyetért a Társaság célkitűzéseivel. A rendes tagság a belépési nyilatkozat benyújtásával és annak elfogadásával keletkezik. A felvételt az elnökség különösen indokolt esetben megtagadhatja. A felvételt megtagadó döntés ellen a belépni szándékozó a közgyűléshez fellebbezhet. A közgyűlés a felvétel kérdésében az elnökség álláspontjának meghallgatása után szavazással dönt.
(4) A Társaság tiszteletbeli tagjává választható az, aki a statisztika tudományos művelésében elért kiemelkedő eredményeivel jelentős mértékben hozzájárult a magyar statisztika fejlődéséhez. A tiszteletbeli tagot az elnökség javaslatára a közgyűlés választja meg.
(5) A Társaság örökös tagjává az a hosszabb időn át kiemelkedő társasági munkát végző tag választható, aki a Társaságnak alapító vagy rendes tagja.
(6) A Társaság pártoló tagja lehet az a jogi személy (intézmény, szervezet, egyéni vállalkozás stb.) vagy nem jogi személyiségű gazdasági szervezet, amely a Társaság céljaival egyetért, azok megvalósítása érdekében a Társaságot segíti és rendszeres anyagi támogatásban részesíti.

4. § Az alapító, a rendes és az örökös tagok jogai és kötelességei

(1) A tag jogai:
a)  szavazati joggal részt vehet a közgyűlésen,
b)  a Társaság bármely tisztségére megválasztható,
c)  részt vehet a Társaság rendezvényein,
d) javaslatokat, indítványokat tehet a Társaság szerveihez, illetőleg panasszal élhet,
e) igénybe veheti a Társaság által nyújtott kedvezményeket.
(2) A tag kötelessége:
a)  az alapszabály rendelkezéseinek megtartása,
b)  a tagdíj határidőre történő befizetése (az örökös és a tiszteletbeli tag nem fizet tagdíjat).

5. § A tagság megszűnése

(1) A tagság megszűnik
a)  kilépéssel,
b)  törléssel,
c)  kizárással,
d) a tag halálával.
(2) A tag az elnökséghez címzett írásbeli nyilatkozattal léphet ki. A tagság megszűnésének időpontja a nyilatkozat kelte.
(3) Azt a tagot, aki a tagsági díjat felszólításra nem fizeti be, kilépettnek kell tekinteni és a tagok sorából törölni kell.
(4) Azt a tagot, aki az alapszabályt ismételten és súlyosan megszegi, a választmány a tagok közül kizárhatja.
(5) A kizárást kimondó határozat ellen az elnökséghez fellebbezést lehet benyújtani. Ebben az esetben a kizárás kérdésében a közgyűlés szavazással dönt.

6. § A Társaság szervei

(1) A Társaság központi szervei:
a)  a közgyűlés,
b)  a választmány,
c)  az elnökség,
d)  a Számvizsgáló bizottság.
(2) A Társaság szakmai szervezeti egységei a szakosztályok. Ezek megalakításához legalább 9 fő írásban benyújtott közlése szükséges. A megalakítás szándékát az elnökséggel kell közölni, amely azt nyilvántartásba veszi.
(3) A szakosztály munkáját a tagjai által választott vezető irányítja.

7. § A közgyűlés

(1) A Társaság közgyűlése a tagok összessége, egyben a Társaság legfőbb szerve.
(2) A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
a)  a Társaság céljainak meghatározása,
b)  az alapszabály elfogadása és módosítása,
c)  a választmány megválasztása,
d)  az elnökség megválasztása,
e)  a Számvizsgáló bizottság megválasztása,
f)  az örökös és tiszteletbeli tag megválasztása az elnökség javaslata alapján,
g)  örökös tiszteletbeli elnök megválasztása,
h)  a költségvetési beszámoló elfogadása,
i)  az elnökség beszámolójának megvitatása és elfogadása,
j)  a Számvizsgáló bizottság jelentésének elfogadása,
k)  a tagdíj összegének jóváhagyása,
l)  az egyesülés, a feloszlás kimondása, döntés a Társaság vagyon-maradványának felhasználásáról,
m)  döntés a tag kizárása ügyében.
(3) A Társaság háromévenként tart közgyűlést. Rendkívüli közgyűlést az elnökség javaslatára, a választmány egyszerű szótöbbségű határozatára, vagy a tagok negyedének írásbeli kérelmére kell összehívni.
(4) A közgyűlés napirendjét az elnökség határozza meg, helyét, idejét, napirendjét a főtitkár a kitűzött időpont előtt legalább 15 nappal közli.
(5) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagoknak legalább a fele részt vesz.
(6) Ha a szabályszerűen összehívott közgyűlés nem volt határozatképes, a jelenlévők által megjelölt időpontban tartandó újabb közgyűlés az azonos napirendi pontok tekintetében a megjelentek számától függetlenül határozatképes.
(7) A közgyűlésen jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvet a régi és az új elnök, valamint a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.
(8) A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Ez alól a szabály alól kivételt képez a 7.§ (2) bekezdés k) pontja. Ebben a kérdésben a közgyűlés minősített szótöbbséggel határoz.

8. § A választmány

(1) A közgyűlés a tagok sorából titkos szavazással 3 évre 19 tagú választmányt választ.
(2) A választmány az elnökség megkeresésére vagy saját kezdeményezésére a Társaságot érintő kérdésekben véleményt nyilvánít vagy állást foglal.
(3) A választmány ülésein a Társaság elnöke, távolléte esetén alelnöke látja el az elnöki feladatokat.
(4) A választmány ülésein a szakosztályok és munkacsoportok vezetői tanácskozási joggal vesznek részt.
(5) A választmány:
a)  odaítéli a Keleti Károly Emlékérmet,
b)  dönt a Társaság nemzetközi kapcsolatainak kérdésében,
c)  első fokon dönt a Társaság tagjának kizárásáról.
(6) A választmány döntéseit az ügy jellegétől függően nyílt vagy titkos szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Nyílt szavazásnál szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

9. § Az elnökség

(1) Az elnökség tagjai: a Társaság elnöke, a két alelnök és a főtitkár.
(2) Az elnökség tagjait a közgyűlés a választmány tagjaiból titkos szavazással 3 évi időtartamra választja.
(3) Az elnökség negyedévenként legalább egyszer ülésezik. Az elnökség üléseiről emlékeztetőt kell készíteni. Ezt az elnök írja alá.
(4) Az elnökség határozatképes, ha tagjai közül legalább hárman jelen vannak. A határozatot egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(5) Az elnökség üléseit a Társaság elnöke, távolléte esetén egyik alelnöke vezeti.
(6) Az elnökség:
a)  határoz a Társaságot érintő ügyekben,
b)  elfogadja az éves költségvetés és a Számvizsgáló bizottság jelentése alapján a zárszámadást,
c)  a Társaság nevében véleményt nyilvánít,
d)  összeállítja a Társaság munkaprogramját,
e)  javaslatot tesz az örökös és a tiszteletbeli taggá történő megválasztásra,
f)  határozatot hoz a tagfelvétel megtagadása ügyében,
g)  szakmai vélemény kialakításához szükség esetén ad hoc bizottságot hoz létre,
h)  odaítéli a Keleti Károly pályadíjat.
(7) Az elnökség tevékenységéről a választmánynak, illetőleg a közgyűlésnek számol be.
(8) A Társaságot hatóságok és más szervek előtt az elnök vagy a főtitkár képviseli.
(9) A főtitkár feladata a Társaság működésével kapcsolatos folyamatos ügyek intézése.
(10) A főtitkár irányítja a Társaság titkárságát.
(11) Az elnökség a tagok sorából szervező-titkárt választ, aki az adminisztratív és a szervezési ügyeket intézi.
(12) A szervezőtitkár feladatait a főtitkár irányításával látja el. Felelős a rendezvények technikai megszervezéséért, a költségvetés és a zárszámadás évenkénti előkészítéséért.

10. § Vegyes rendelkezések

(1) A Társaság tisztségviselői közül az elnök és a két alelnök azonos tisztségre csak egy alkalommal választható újra.
(2) Az alapszabály:
a)  1.sz. melléklete a Keleti Károly Emlékérem szabályzata,
b)  2.sz. melléklete a Keleti Károly Pályadíj szabályzata.
(3) az MST elnökének javaslata alapján örökös tiszteletbeli elnök választás a Társaság vagy a szakosztályok élére, feltételek:
a)  legalább három éves elnöki tisztség betöltés
b)  kiemelkedő munkavégzés
c)  hazai és nemzetközi elismertség
d)  az MST hírnevének öregbítése

11. § Ezt az alapszabályt a Magyar Statisztikai Társaság 2000. szeptember 29-én tartott közgyűlésén elfogadta.

A "Keleti Károly Emlékérem" szabályzata

1. A Társaság a több évtizeden át végzett kiemelkedően magas színvonalú tudományos, szakirodalmi és gyakorlati statisztikai tevékenység elismerésére újraalapítja a Keleti Károly Emlékérmet (továbbiakban: Emlékérem).
2. Az Emlékérem a Társaság tiszteletbeli és rendes tagjának adományozható.
3. Az Emlékérem háromévenként legfeljebb három személynek ítélhető oda.
4. Az Emlékérem odaítélésére a Társaság bármely tagja írásban javaslatot tehet. A javaslatot - a kitüntetésre javasolt személy munkásságának pontos ismertetésével - részletesen indokolva kell az elnökséghez benyújtani. A benyújtott javaslatot az elnökség - álláspontjának ismertetésével - a választmány elé terjeszti.
5. Az Emlékérmet a Társaság választmánya titkos szavazással ítéli oda.
6. Az Emlékérem bronzból készül, átmérője 90 mm. Első oldalán Keleti Károly mellképe és köralakban "Keleti Károly Emlékérem 1993" felírás, a másik oldalán köralakban "Magyar Statisztikai Társaság" felirat szerepel, az érem közepén a kitüntetett tudós neve és a kitüntetés éve van feltüntetve.

A "Keleti Károly Pályadíj" szabályzata

1. A Társaság a pályakezdő fiatalok magas színvonalú szakmai munkájának ösztönzésére "Keleti Károly Pályadíj"-at alapít.
2. A pályázatot legalább háromévenként ki kell írni. A pályázaton olyan szakember vehet részt, aki 35. életévét még nem töltötte be.
3. A pályázat elbírálására a Társaság elnöksége 3 tagú bírálóbizottságot jelöl ki.
4. A bírálóbizottság minden beérkezett pályamunkát véleményezésre két opponensnek ad át. Az opponensek véleményüket írásban, 30 napon belül kötelesek közölni. A bírálóbizottság a beérkezett vélemények alapján javaslatáról dönt és a Társaság elnökségével írásban közli.
5. Az elnökség a pályadíj odaítéléséről titkos szavazással dönt.

[vissza]